Csontból építette a várát

A neandervölgyi embernek egészen különleges, speciális építkezési szokásai voltak. Ukrajnában a régészek egy különleges építményre bukkantak. Az építmény mintegy negyven méteres volt, kör alakú volt és mamutcsontból készült.  Az építmény negyvenezer éves volt, valószínűleg étkezési célokat szolgált. Itt főzték és dolgozták fel a neandervölgyi emberek a vadászat során elejtett állatokat. Az építményt egészen biztos hogy a neandervölgyi emberek készítették, annyira tipikusak voltak az építmény körül talált szerszámok is. Ezeket csak a neandervölgyi emberek készíthették.
Ezek az építmények bizonyítékok a neandervölgyi enber intelligenciájára.

Neandervölgyi ember szaporasága

A Neander-völgyiek szaporasága valószínűleg alulmaradt a mai emberétől. Abban az időszakban sem lehettek többen tizenöt ezernél amikor még Nyugat - Európában ők voltak az uralkodó faj. Egy neander -völgyi nő 11 hónapig volt terhes és utána szülte meg gyermekét. Ezt viszonylag ellensúlyozta hogy gyorsan fejlődtek és hamar szaporodóképesek lettek. Talán nem túl nagy szaporaságuk, aminek pontos okát nem tudjuk, okozta vesztüket is hiszen egy nagyobb járvány vagy természeti katasztrófa megpecsételte sorsukat.

Mi okozhatta a neandervölgyi enber kipusztulását ?

Erre a kérdésre napjainkban még a tudomány sem ismeri a választ. Az egyik verzió szerint a jégkorszak okozta kipusztulásukat. Ez szerintem nem túl valószínű, bár kétségtelen hogy az akkori farkasordító hideg jelentősen megtizedelte állományukat. A többi verzió valamilyen módon összefügg a mai ember a Homo Sapiens megjelenésével. Az egyik verzió szerint a valamivel fejlettebb fegyverzettel rendelkező és jóval nagyobb létszámú modern ember, a Homo Sapiens benyomult Afrikából Európába és bunkókkal, nyilakkal kiirtotta a neandervölgyi riválisokat.  A maradék neandervölgyi csoport pedig keveredett a modern emberrel , ennek köszönhető hogy az európai és ázsiai emberben maradt néhány százalék neandervölyi gén. Én ezt a hipotézist tartom legvalószínűbbnek. Lehetséges lenne hogy az időnként afrikai négerekkel szemben előbukkanó fajgyűlölet ilyen mély gyökerekre nyúlik vissza? Ez nem tudományos hipotézis , csak eszembe jutott írás közben. Ha így is lenne ez a fajgyűlölet akkor sem lenne helyénvaló hiszen a mai emberben a Homo Sapiens gének dominálnak, nandervölgyi gén csak néhány százalék akad . Meg a fajgyűlölet amúgy sem értelmes dolog. Okozhatta a neandervölgyiek kipusztulását valamilyen járványos betegség vagy bármi más is. Ma még nem tudhatjuk biztosan.

Neandervölgyi ember élettere

A neandervölgyi ember legalább kétszázezer éven keresztül egyeduralkodója volt Eurázsiának. A kiindulási pont Európa volt, de innen messzire is elkalandoztak. Élettér: délen a Földközi - tenger mentén Görögországig és Irakig, északon Oroszország térsége, nyugaton a Brit -szigetek, a keleti térségben Mongólia és vidéke. Meglehetősen nagy volt tehát a neander-völgyi ember élet és mozgástere.

Neandervölgyi ember tudományos elnevezése

A neandervölgyi embernek jelenleg két tudományos elnevezése van. Az egyik a Homo Neanderthalensis, a másik a Homo Sapiens Neanderthalensis. Nem tartom kizártnak hogy ezek az elnevezések még módosulnak ha a neandervölgyi ember körüli bizonytalanságok tisztázódnak.

El- Sidróni neandervölgyi -tragédia

Néhány barlangász érdekes leletre bukkant az El- Sidrón barlangban. Ez a hely Észak - Spanyolországban Asztúria tartományban található egy tölgyes alatt. A barlangászok ekkor még nem tudták milyen értékes leletre bukkantak. Azt hitték hogy a spanyol polgárháború néhány áldozatát találták meg. Az áldozat kifejezés igaznak bizonyult ugyanis mint az alaposabb vizsgálat kiderítette a helyszínen valóban tragédia történt. Csak éppen az áldozatok nem hős partizánok hanem neander- völgyi emberek voltak. A helyszínen száznegyven, vélhetően erőszakos halált halt neander - völgyi ember maradványát találták meg. Az elkövetők személyét természetesen nem sikerült megállapítani de azért sokatmondó lehet hogy ez a hely az őskorban különböző emberfajok úgymond útkereszteződése lehetett.

Neandervölgyi ember elterjedési területe : Forrás : Wikipédia

Neandervölgyi emberek maradványait Nyugat-Eurázsiában az Ibériai-félszigettől a Kaszpi-tengeren is túl, a mai Üzbegisztán keleti részéig találtak. Északi elterjedésüknek a jégtakaró aktuális kiterjedése szabott határt: maradványaikat nem találták meg a Temze, Kárpátok, Krím-félsziget és a Kaukázus vonalától északra. Legdélibb elterjedésük határa pedig a mai Palesztina területe volt.

A neandervölgyi emberek a pleisztocén korszak három jégkorszakában (alpi elnevezéseikkel: Mindel, Riss, Würm) és két interglaciálisában (szintén alpi elnevezéseikkel: Mindel-Riss, Riss-Würm) éltek.